Derűs estét, kedves olvasók, a jövőheti időjárás következik:
Hétfőtől kezdődően igen borús lesz a hangulat, keddig pedig végig sötét lesz.
Szerdától egész péntekig komoly vérzáporok várhatók,
A hétvégén pedig eljő a rossz idő, akár kosárlabda méretű fejek is hullhatnak.

Ajánlom, hogy vigyenek kukoricát.

Nos, igen elérkezett a várva várt második alkalom, remélhetőleg - csakhogy a mai animefordítássok hangulatát megtartsuk - minél több helyesírási hibával teletűzdelve.

Mai témánk pedig nem kevesebb, mint a halál, szűkebb gondolatokra szorítkozva maga a gyilkosság! .......Ez egy nagyon vidám dolog!
Igen, aki olvastta a Mirai Nikki kritikámat, az tudhatja,  hogy nem nagyon irtózok a vértengerektől, ámbár ennek az is okozója lehet, hogy a Mount Massive-be jártam úszótanfolyamra.
Namármost a gyilkosság pedig nem is egy olyan világi téma. Rengeteg vallásos történetben, írásos fikciókban, és a mindennapi hírekben is összefutunk vele, de rövid találkánk tényleg csak futólagos.

Gondoljatok bele!

Ha hallod a tévében, hogy az autista férj saját harisnyájával fojtotta meg feleségét, akkor nem leáll az életed szörnyűlködni pár percet, hanem belegondolsz, "Vajon miért hordott egy férfi harisnyát?"
Ráadásul az újabb generáció - nemes egy faj - természetesnek tartja. És persze, ez egy kegyetlen világ, aki nem iszi, próbáljon Youtube karriert indítani!
Az új generáció már nem az eszem-alszom típus, inkább a "Csak még egy meccset hagy mennyek!"-típus. Fel sem fogjuk, miket művelünk egy egy PC játék kijátszása közben.
Attól független, hogy mocskosul szórakoztató, hamar természetessé válik, és beleivódik az életünkbe. A magányos emberek sportja, rögtön az animék, és a maszturbálás után.

Nade! Mivel tudom, hogy az emberek nem prófétákért jönnek a világhálóvégtelen sztyeppéire, kezdjün bele a mély valóságba, és vágjunk mélyen az Another húsába!

Another

Szóval!
A sztori szerint Kanzaki-kun, /várj, az nem egy hentai?/ akkor Koujo... /franc, az meg a strike the blood!/ ...öhm...
szóval Otonashi... pfhhhhhh.... inkább ránézek...
Áhha...Kouchi Sakakibara! Tudtam, hogy valahonnan ismerős!
Amúgy nem tudom, megfigyeltétek -e már, de minden főszereplő tinédzser fiú barna hajú, -és szemű.
Na mindegy, szóval a srác az apja munkájára hivatkozva - aki annyit tud Indiáról, hogy meleg van - egy Tokyói gimiből átiratkozik egy kis fikcionális falu fikcionális iskolájába, az... Északi-Yomiba. Halálistenem...
Nodehá'! Kiderül ugyanis, - úgy a második rész elején - hogy az iskolán, és konkrétan azon az osztályon, ahová iratkozott, egy borzalmas átkocska telepedett meg pár éve, miszerint - ez itt egy nagyon kicsi spoiler alert a mondat végéig - minden héten meghal valaki.
Az iskola tanulói látszólag pont leszarják az egészet, ezért Sakakibarában sem él egy halvány gyanúnál több, amíg párbeszédbe nem fut második főszereplőnkkel, Yui... vagyis Haru... akarom mondani Sakura.... A HALÁLISTEN VERJE MEG!
- Mei-el.
Mei különleges képessége, hogy prózákban beszél, és zavaróan hasonlít Ciel Phantomhive-ra

Róla nem mondanék elöljáróban semmit, mert kétségkívül ő lesz a legnagyobb csattanók elhozója, - ha láttad a holtodiglant, tudod miről beszélek - róla legyen elég annyi, hogy nem utálja az esőt.

Hozzájuk társul még pár említésre SE méltó karakter, például: a domináns legjobb barát, a visszahúzódó lányos fiú, a visszahúzódó aranyos lány, az osztály alfanősténye, a csaj, aki mindenkivel kezet fog...
Kész! erről az animéről többet nem lehet mondani, ha még nem láttad, tekerj előre az értékelésig, de abban az esetben, ha már átélded a "másikat", étt a külön tartalom:

Spoilerveszély

Nnnnna szóval, hol is hagytam abba? Ja igen, a mellékszereplők!
Hála az égnek, mind megmurdeltek a francba! Juhhú!
Helyreállt a lelki békém. Komolyan ezek az emberek csontból annyira felkenték az agyamat a falra, hogy mari néni, a takarító se tudta levakarni onnan. Azt mondta, ezért több fizetést kér majd.

Legalább Misaki, és Sakakibara a helyén voltak, de Halálistenmacsek ezek a karakterek olyan halál szerencsétlenek, mint én, mikor megpróbálok randira hívni egy lányt. (Oké, nagylevegő... ééééééééééés lépjünk tovább!)
Mert az még rendben volt, hogy elejti az esernyőt, és beleesik Miss Nemtomki. Biztos mert nagyon megijedt.
DE AZ, B&87DMEG, hogy vihar közepén beúszik a tenger közepére, hangsúlyozom: EGY GUMILABDÁÉRT, ott már fogtam a hasam a röhögéstől.
Na meg a tanár úr öngyilkossága. Az még a kedvenc jelenetem... Gyerekek, ez az anime 2012-es, de a sensei konkrétan 60fps-ben szúrja nyakon magát... Háromszor. Háromszor. Háromszor tekertem vissza ezt a jelenetet, mire az agyam felfogta a közvetített flash animációt, majd amikor sikerült neki, egy olyan rekeszizom összeszorulást eredményezett, ami negyed óráig tartott, padlón fekve. Ha sírva vigad a magyar, és szétsírtam a szemem.

Másutt viszont befejezem a kritika elején kezdett gondolatmenetemet, szóval komoly szóra váltok.
Mi hajszolna minket az ölésre? Saját értékeink védelme? /De ja vu/ Vajon ha egy barátunkról majdnem biztosak lennénk, hogy meg akar ölni minket, lenne erőnk meghúzni a ravaszt?
Az én válaszom az, hogy emberfüggő. Több tíz meglátása lehet a helyzetnek, de a száma mindenképpen véges, és mivel szeretem ezt az animét, azt mondanám, nem. Mert ha így tennék, nekem rossz lenne, mert mindenképp veszítenék egy barátot, és neki se lenne jobb, mivel meghalna. Ellenben, ha hagyom, hogy megöljön, én ugyan elvesztem az életem, de neki egy fokkal pozitívabb lesz a végeredmény. Egy ember maradna, és az inkább legyen a boldogabbik, nem?

Elvonatkoztattam. A lényeg mindig az emberi tényező.

Most pedig jöhet a kedvenc rovatom: A nyitva hagyott kérdések!

1. Miért nem számolták meg év elején a székeket?
2. Miért csak a főszereplők hozzátartozói halnak meg?
3. Miért nem költöztek el a diákok?
4. Vagy legalább miért nem szüntették meg az osztályt?
5. Miért csak Mei emlékezett Rei halálára?
6. Miért ment vissza a szellem minden évben az osztályba?
7. Mi értelme volt a haláloknak akkor?
8. A kiközösítés milyen logikán gátolja meg a haláleseteket?

Jó, el kell ismernem, ezekre nekem is nehéz lenne magyarázatot találni, csakhogy ez egy gyermek projekt. Egy mangából adaptálták át, azt pedig egy regényből, ahol ezt biztosan megmagyarázzák, de szomorúnak tartom, hogy az anime nem ad rá válaszokat.

Értékelés

Nos, ez kétségkívül fantasztkus anime, és olyan véres, ha nem véresebb, mint a Mirai Nikki. Ebből következően nem ajánlanám a gyenge idegzetűeknek. Másrészről aki szereti az elgondolkodtató animéket, és a thrillllller becses műfaját, bátran tegyen próbát vele, mert nem fog csalódni. Erről az élményről viszont a fentebbi okok miatt nem olyan kellemes mással beszélgetni, sőt a társaság még ronthatja is a helyzetedet, elégeedj meg velem! Ehhez az animéhez magány kell, hogy feldolgozd. Ha van rá esélyed, szintén ajánlom az egyszeri teljes megnézést, bár így nem igazán jöhet át az idő múlása.

Noss, mára azt hiszem ennyi. Most jönne az, amikor eldurrantok egy kétértelmű utalást, ami ferde mosolyt csal az otakuk arcára, de ma nem. Most csak hagyom, hogy hajókázz a vértengeren.
Nyuszi-san voltam, jövő héten újra találkozunk!

Ha tetszett, amit itt olvastál, dobj egy zöld pacsit a facebook oldalra, - https://www.facebook.com/groups/597337980399804/
hogy tudjam, van értelme a munkámnak. Na cső!