Tudom, tudom, mostanában egy kicsit túladagoltam a Caps Lock-ot, nézzétek el nekem.

Szzzzzóval! Szeretettel üdvözlök mindenkit itt, a saját szobájában, ezen a vidám... napon? Mai témánk lehhhetne a bizalom, de azt hiszem azt már veséig beleztük, szóval egyenszónokolok.
Mai témánk: Az Életbenmaradás! /tá tádádááá/

Valljátok be, tudtátok, hogy eljön ez a nap. Nos, feltételezem mindenkinek van egy élete, és még ha használt is, legtöbbünk meg kívánja tartani. Azért most vessük ezt össze: az emberi társadalomban él egy reflex, ami arra hajt, hogy egy rossz iPhone-t javítás helyett izomból a falhoz vágjuk, majd jobb esetben csak ráköpjünk. - semmi személyes, nekem Xperia-m van - Van bennünk egy természetes bosszúreflex, és bizony ez pár régi tönkrement barátság okozója - többüknek már a neve sem rémlik - jómagam szeretek élni a tudattal, hogy a gyilkos ösztönöm még mindig fel-fel képes lángolni, valahányszor valaki megfricskáz, vagy gyúnyol. /Egy töltőtoll épp elég egy éles nyílt sebhez, és a hegy a csontnak nyomódva enged tintát a feltépett erekbe, életteli színüket halotti szürkére változtatva/ ...vannak aggályaim, de nem vagyok pszichopata... gondolom. Wattafák?!

Szóval mindenen bosszútállnánk, és eldobnánk, egy valamit kivéve: a saját életünket.
Felteszem mindenkinek van valamije, esetleg valakije, akinek megőrzi az életét. - Nyekem is vany, de ez egy másik sztyori... - A kérdés csak az, mi az, amiért odaadnád ezt?

Ma is sokat tanulunk, mi?
Oké, valószínű, hogy a gyávaság is tarthatja bennünk azt a sovány kis lelket, de valljuk be, mi sem véletlenül nézünk animéket!

OKÉ, oké, tudom, hogy ünnepek vannak, de ez még nem az a kritika. A mai írományomat megpróbálhatom még felhúzni a zuhanórepülésből.

Namársmost, NAGYON fontos, hogy megőrízzétek ezt e fontos dolgot magatoknak... gondolom evidens okokból.
Ha ez egy tárgy, vagy egy foglalkozás, ahhoz csak erő kell, hogy megtartsd. Nem csak fizikai.
Ám abban az esetben, ha ez egy ember, egy barát, vagy egy szerelem, őt SOHA NEM SZABAD ELENGEDNETEK NYARALNI, ANÉLKÜL, hogy mondaná, ki fogja kapcsolni a telefonját két hétig, ennek következtében hagytok neki pár nagyon bizarr, és furcsa üzenetet, melyek után legalább olyan rosszul érzitek magatokat, mintha egy nyilvános helyen indítanátok be a vészjelzőt, tök véletlenül... Bármikor megtörténhet...

A legjobb módja az ilyen Kötődés megőrzésének az, ha eléritek, hogy kölcsönössé váljon. Halálistenem! Most esett le, hogy szerelemre buzdítalak titeket!
NE! NE, NE, NE! SOHA! Ne szegülj szembe a vallásunk követelményeivel!
AZ OTAKUKNAK SZŰZEN KELL MEGHALNIUK!!!

(most komolyan, nézz magadba!)

Kritika

Szóval! Danganronpa!

Nem nyilatkozom...

NA JÓ!

Szóval ez egy túlélőjáték anime /so much yawn/ ahol az a lényeg, hogy ölsz, vagy megölnek... mi van?

Na jó,  menjünk bele! Szóval a történet szerint 15 diák - önmagukban osztályelsők - egy közös magángimnáziumba attendálódik, csak úgy, mint főhősünk, Naegi.
Naegi semmiben sem kiemelkedő, és a többiekkel ellentétben egészen természetesen degradálja le a szituációt.
Amúgy észrevettétek, hogy minden ilyen főhős szinte ugyanúgy viselkedik? Nem? Hát, oké.
Szóval Naegi...

Eljön ebbe a suliba, aztán mikor belép a főbejáraton, hirtelen eltorzul a kép, és a kövtkező jelenetbe ő egy tanterem!
Azt említettem már, hogy immádom a magyar feliratozás helyesírását?ű Valami fnatazstikus! - Köszönjük Sunyi
Egyszerűen csak elképzelem szegény srácot, amint hajnali 3-kor is fordít, és fordít. Minden erejét erre fordítja, nem törődve a magyar helyesírás bármely fojtó korlátozásával! Vagy... egyszerűen sztahanovista, nem tudom. Ha pedig walaki helyesírási hibát mer felfedezni ebben a kritikában, kennye nyugodta az orromra!

Szóval, Naegi, másik 14 tanuló társaságában felébred egy számukra ismeretlen helyen, egy ismeretlen, gimnáziumra erősen hajazó, ám mégsem sejtető helyen.
Ahol, találkoznak a második kedvenc animés karakteremmel:

Ő, Monomaci! Gyerekek, én... én nem tudom kinek a fejéből pattant ki ez a cuki pszichopata plüssmedve, de én szeretnék tisztelegni egyet előtte. Még talán Sachiko-t is megelőzné, ha nem lenne az a hibája, hogy a világ legidegesítőb fa...

...Ahh, ennek is megvan az ideje. Szóval ez az érdekes entitás röviden, tömören elmagyarázza hőseinknek, hogy abban az iskolában kell leélniük hátralévő életüket, majd hozzátesz egy nagyon fontos feltételt. Ugyanis ha megölsz valakit, ÉS nem jönnek rá, hogy te tetted, szabadon távozhatsz. Egyszerű.
Főhőseink persze teljesen elborulnak, lévén Monomaci sakkban tartja őket - igen, lesz magyarázat - valamint tudatosul bennük, hogy a leggyengébb fog mindent elveszíteni. Először. Aztán így tovább.
Hatalmas akaraterő kellhet, hogy átvészeld a szituációt, és hát basszus, van is mit.
Mondanom se kell, hogy a gyilkosságok hamar elkezdődnek, amit Monomaci rendszeresen keverget, a kis metaforikus fakanalával. Minden gyilkosság után a srácokat összeengedik nyomozni egy kicsit, majd egy közös szócsata eredményében végül rácsapják a gyilkosra a vasat. De azt izomból.
Leginkább a fűrész című filmhez tudnám hasonlítani, amikor látom, hogy a főgonosz - egy bábu képében - milyen kreatív módon végzi ki az áldozatát.
Csak hogy egy példát említsek, az egyik srácból konkrétan vajat köpül. VAJAT!
Ezt a jelenetet zsinóóran háromszor néztem vissza, mire tényleg elhittem, mi történt! Life's hard, Goddammit!'

Főhősökből meg aztán van egy paletta. Mindenki itt van a transzfesztitától kezdve, a detektíven át a spoilerveszélyig. És tény, van benne valami kifacsart humor is. Tudod, az a fajta, mikor a Naruto Shippuden /jól írtam le?/ elején a címszereplő megkérdezi Kiba-tól, hogy hol van Akamaru.

Meg én személyesen azt is viccesnek találtam, hogy Naegi-nek elég simán rávágnia egy következtetésre, hogy "Téves", és mindenkinek megváltozik a véleménye. Esküszöm, komolyan azt vártam már, hogy egyszer csak belekiált egy feltevésbe, majd mikor mindenki lekussolt, közli, hogy csak viccelt. Vagy mondjuk csak simán két ember beszélget a folyosón, ő meg közéjük dugja a fejét, és megvétózza őket izomból.

Azt csak úgy mellékesen jegyzem meg, hogy a fent említett szócsata alatt jó gyorsan kell olvasni a szöveget, meg úgy unblock megérteni azt, ami történik, kell egy kis szürkeállomány.

Mondok nektek valamit! Ha ez lesz életetek legelső animéje, én nagyon ajánlom, sok sikert! Egész humánus.
Nem beszélve azokról a pazar kivégzési animációkról, amiket Monomaci tartogat a diákoknak. Talán még a képi világért is díjat kaphatna...

Spoiler alert

Szzzzóval! Szegény Monomaci - aki amúgy talán az évtized legjobb animés szinkron díját is simán elnyerhetné - csak azért csúszott nálam a második helyre, mert egy olyan légbőlkurt, logikátlan karakter áll mögötte, aki még csak egy lapon sem említhető az értelem bármely válfajával. Komolyan, Monomaci egy sötét-humorú, folyton mozgó, örökboldog tömör cukiság. Ellenben, Enoshima - akit "halála" után kb 15 másodperc alatt felejtettem el, és ültem rajta egész a 13. részig - egy teljesen inkonpetens csődtömeg... hogy már nem is tudok mit mondani! És ez nagy szó! Csak úgy... megláttam, és az agyam azt mondta: Nope! Te sosem voltál Monomaci!
És elvoltam a tudattal.

Sajnálatos módon a nyitva hagyott kérdések nincsenek igazán nyitva hagyva. Mit tehetnék, ez egy ilyen anime. Mindenre van magyarázat.
Oké, talán nincs...

1. Monomaci akkor világuralomra tört, vagy ő a felkelés szimpla szimbóluma?
2. Mi Monomaci egyáltalán?
3. Honnan lett? Építették, akkor meg ki?
4. Mi volt egyáltalán Enoshima terve?
5. Miért kellett töltényekkel szimbolizálni a szavakat?
6. Alapból miért volt csak három?

Értékelés

Mi a véleményem a Danganronpa-ról? Nos, ha falod a kétségbeesést, vagy kedvedre váltak a múltkori témáim, felteszem, ez is érdekeni fog. Épp ezért bárkinek ajánlom. Még kezdőknek is. Ha még nem láttál egy animét sem, ENNEK kell lennie az elsőnek. Van egy ötletes kis cenzúrája is, szóval senki nyem fog josszat álmodnyi!
Abban az esetben, ha laposnak találod a kritikámat, gyűlölj meg, vagy ne olvasd többet! Te ügyed!
Szívből jövő, őszinte szeretettel, ma ismét Nyuszi-san voltam, most kivételesen 25.-én újra találkozunk, egy rendkívüli, ünnepi kritikával, valamint a megszokott kritikával jövő héten.

Továbbá, ha szeretnél ajánlani nekem egy animét, vagy szeretnéd, hogy kritizáljam a kedvedért, add tudtomra bármelyik kritika alatt, a kommentszekcióban, vagy küldj egy e-mailt a georabbitstudios@gmail.com  címre!
Bye for now, kids!